Az USA-ban minden évben november 4. csütörtökjén ünneplik a Hálaadás Napját!
A Hálaadás nagyon szép ünnep, a Karácsony mellett a második legnagyobb családi ünnep, amelyet az emberek munkaszünettel, a rokonok és a hagyományos pulykasült „társaságában” töltenek el. Elmaradhatatlan az ünnepi asztalon az áfonyaszósz, a krumplipüré, a zöldbab és a sütőtöktorta.
Tudod, ez az az ünnep a pulykával, meg a nagy családi, hosszú
asztalos vacsorákkal, amiket a filmekben látni… egy nap, amikor
megállnak.
Egy nap, amikor nem csak a holnapra gondolnak… nem rohannak, nem
tolonganak, együtt ülnek, beszélgetnek, jókat esznek, s hálásak
mindenért, amit ebben évben kaptak.
Álljunk meg most Mi is egy pillanatra, s tapasztaljuk meg a két gondolat közti csendre figyelve azt a hatalmas tágasságot, amely mindig itt van, de nagyon könnyű tovasétálni mellette.
A Hála egy nagyon fontos érzés, mondhatom úgy, hogy a kegyelmi állapot megtapasztalása.
A jólét tudatosítása és állandósítása érdekében is elengedhetetlen.
Ez az érzés mindig oda-vissza hat, tehát kétirányú. Nem lehetsz csak úgy önmagadban hálás, mert ez mindig egy másik valakiről is szól. A hála erősíti a kapcsolatokat, és rávilágít azokra a dolgokra, amiket kaptál, kaptunk.. mert ez mindig kölcsönös.
Én is ezért írom ezt a levelet.
Mert HÁLÁS vagyok NEKED! Köszönöm, hogy olvasod leveinket és hogy kis közösségünk tagja vagy!
Üdvözlettel: Dr. Képes Ildikó Anna